Soros György

Középosztálybeli zsidó családban született 1930 késő nyarán. A Kossuth tér 16–17. szám alatti házban élt ügyvéd apjával, Soros Tivadarral, édesanyjával, Szűcs Erzsébettel, illetve Pali bátyjával. A Szemere utcai általános iskolába járt, majd a Berzsenyi Gimnáziumba. Gyerek- és ifjúkorában verseket, novellákat, színdarabok írt, bátyjával együtt szerkesztette a Lupai Újság című, nyaraként megjelenő hetilapot. Petőfi, Karinthy Frigyes, Babits, József Attila hatására író akart lenni.

A 8 Órai Újság 1939. december 23-i, szombati számában Soros Gyurka adakozik címmel közölt írást az újság főszerkesztője:

„[K]ét tízpengős bankjegyet tesz le az asztalra. – »Tessék!« Gyuri! – mondom szigorúan. – Mit jelentsen ez! Mit akarsz itt ezzel a sok pénzzel? – A finneknek hoztam! Ott most szabadságharc van. […] A pénz az övé. Nem, nem Apukától kapta, Anyukától sem. Az övé. Ő kereste. – Hogyan? Hát még a nyáron. Mert ő nyáron lapszerkesztő, kiadó és rikkancs egyszemélyben. A Luppa-szigeten szoktak nyaralni. És ilyenkor ő lapot alkot, a »Luppai Újságot«. Egyetlen újságírója, szerkesztője, riportere, kihordója a lapnak egész nyáron […] Soros Gyuri, negyedikes elemista […] az aranyszívű kis magyar megnyugszik, amikor átvesszük ajándékát. Aztán összecsappantja a tolltartót, bokázik egyet, »kezitcsókolom«, felnyúl a kilincshez és hazamegy.”

Nyolcvanötödik születésnapján, 2015 nyarán, Budapesten a Budapest Music Centerben köszöntötték Soros Györgyöt. Miután elhangzott a 8 Órai Újság ekkor megkerült írása, Marti Ahtisaari Nobel békedíjas volt finn elnök odalépett Soroshoz és csak annyit mondott: „A finn nép nevében, köszönöm”. „Nem így történt” – mondta Soros. A vendégek elcsöndesedtek. „Nem csaptam össze a bokámat”.

A zsidótörvények az iskolában is feszültséget szültek, több atrocitás érte a zsidó származású gyerekeket. Soros György apja Ádler Zsigmondot, a később három olimpiai bajnokságot nyert Papp Laci edzőjét kérte meg, hogy fia bokszleckéket vehessen tőle. Soros úgy emlékszik: ezután nem bántották többé az iskolában. Soros Tivadar 1944 márciusában, a németek bevonulása után gyorsan átlátta, hogy a túlélés egyetlen módja a törvények és hatósági intézkedések semmibevétele. Az első világháborút követően, hat év orosz hadifogság után Soros Tivadar szervezte azt a hat hónapig tartó, regénybe illő menekülést, amelynek végén több fogolytársával együtt 1921-ben Habarovszkból visszatérhetett Magyarországra. (A történetet Szibériai Robinsonok című, eredetileg eszperantóul írott könyvében mesélte el.) Mint később Álarcban, Nácivilág Magyarországon című visszaemlékezésében megírta, ez az élmény tanította meg a veszélyhelyzet felismerésére, a késlekedés nélküli cselekvés szükségességére. A véletlen segítette ahhoz, hogy először családjának, majd másoknak hamis igazolványokat gyártson. Az előállításhoz szükséges pénzt úgy szerezte, hogy a tehetős bujkálóknak pénzért, szegényeknek ingyen készített vagy szerzett hamis papírokat. A családtagok, a 14 éves Soros György is, külön-külön találtak menedéket, hogy egyikük lebukása ne veszélyeztesse a többiek esélyét. Az apa az építész Kozma Lajossal vészelte át a német és nyilas uralmat egy Eskü téri lakásban, míg kisebbik fia egy keresztény agrárminisztériumi tisztviselő rokonaként talált menedéket. Soros György időnként találkozott apjával. Mint papíron keresztények, nem hordtak sárga csillagot, úszni mentek, néha moziba is. Egy alkalommal Soros György elkísérte apját, aki cigarettáért ment egy dohányboltba, abban az időben, amikor zsidók már nem vásárolhattak cigarettát. A bolt előtt több, sárga csillagot viselő ember várakozott, és amikor kijöttek, kérlelni kezdték Soros Tivadart, adna el nekik néhány szál cigarettát.

Tivadar szétosztotta a pakli tartalmát. Amikor a fia megkérdezte, hogy miért tette, amikor életveszélyes a dohányboltba mennie, az apa így válaszolt: „Nem akarom, hogy azt gondolják, minden keresztény rossz ember”. Apja példája, 1944, farkaszemet nézni a halálos veszedelemmel – meghatározták Soros György egész életét.

Katolikus hitre tért és vallásossá lett édesanyja egy időben Brandeisz Elza tanítónő balatonalmádi házában talált menedéket. Brandeisz Elza neve ott van a Világ Igazai között. Soros György hálából iskolát építetett a Balatonalmádihoz tartozó Vörösberényben, az iskola falán emléktábla emlékeztet a 111 éves kort megért egykori tanítónőre.

A háború után, 15–16 éves korában Soros György politikai elemzéseket írt, tanulmányt az oktatási rendszer megreformálásáról, színdarabot és novellákat. Levelet küldött 1946 januárjában Kővágó Józsefnek, Budapest akkori polgármesterének (aki később, az 1956-os forradalom napjaiban újra Budapest főpolgármestere lett). Kővágó a Magyar Nemzet 1946. évi újévi számában nyílt levelet írt a főváros lakóihoz, erre válaszolt a 15 éves Soros: „Csupán egyetlen tétel van az írásában, amivel nem értek egyet. Nem érzem a »a hagyományok tiszteletének parancsoló szükségességét «. […] A múltbeli cselekedetek és elgondolások egy része nem volt helyes, ennek legjobb bizonyítéka a mi sorsunk. Nincs értelme, hogy őseink tetteit csak azért tiszteljük, mert megtették őket. […] Semmilyen hagyománynak nem lehet nagyobb hatalma a számunkra, mint a saját gondolkodó, bíráló és a jót kutató eszünk”.Első száműzetése akkor kezdődött, amikor 1947 nyarán sikerült Svájcba, majd Angliába utaznia. Leérettségizett, megérkezése után nem sokkal politikai esszét írt a palesztin helyzetről (kétállami megoldást javasolt), beszédeket tartott a Hyde Parkban, dolgozott úszómesterként, az 1948-as londoni olimpián (ahol Papp Laci középsúlyban nyerte első aranyérmét), pincérként, házaló bizsuügynökként, házitanítóként.  Felvették a London School of Economicsra, ahol a Nyílt Társadalom és Ellenségei című könyv szerzője, Karl Popper mellett a marxista közgazdász és politikus Harold Laski, az angol Munkáspárt egykori vezetője volt hatással rá. Filozófiából szerzett diplomát 1952-ben.

Amikor vasúti rakodómunkásként lábát törte, egy segélyszervezethez fordult segítségért, amely megtagadta kérését. Amikor újra próbálkozott és kissé eltúlozta a nehézségeit, mégis folyósítottak egy szerény összeget. Lelkiismeretfurdalását megírta apjának, aki így válaszolt: „Átérzem a belső küzdelmedet a jótékonysági segélyekkel kapcsolatban, azonban sajnos fennkölt lélekkel nem lehet pénzt szerezni. A belső küzdelemből vond le azt a tanulságot, hogy ezen összeggel adósa vagy az emberiségnek s ha majd telik rá, kamatostul vissza kell fizetned olyan embereknek, kik azt hiszik, hogy szükségük van segítségre”.

Az egyetem elvégzése után alkalmi munkákból élt, míg alkalmazást kapott a Singer & Friedlandler befektetőbanknál Londonban. A Ford autógyár tőzsdére lépésének napján, néhány héttel belépése után, jelentős mennyiségű részvényt vásárolt a bank nevében, amin néhány nap múlva számottevő nyereséggel túladott. Ekkor fizetését heti 9-ről 11 fontra emelték. Nem sokkal később egy 10 millió dolláros kanadai olajüzleten szerzett komoly nyereséget a cégnek, jutalmul további 2 fonttal emelték a fizetését. Egyik kollégája, akinek apja egy tőzsdei kereskedőcég tulajdonosa volt New Yorkban, javasolta, hogy apja cégénél keressen alkalmazást. Így települt át az Egyesült Államokba 1956-ban, ahol 1947 óta először találkozott a magyar forradalom leverése után külföldre távozott szüleivel. Londoni tapasztalatait és ismeretségeit kihasználva New Yorkban először árbitrázskereskedelemmel foglalkozott. Az árbitrázs a piacok közötti információaszimmetrián, az információ késlekedésén alapszik, kihasználja ugyanazon pénzügyi termék két piacon meglévő árkülönbözetét. Az 1950-es évek közepén az Egyesült Államok és Európa pénzügyi piacai között lassú volt az információáramlás, ezért lehetett jelentősége Soros György európai pénzpiaci ismereteinek.

Úgy tervezte, hogy megtakarításait felhasználva majd visszatér Európába, és folytatja filozófiai tanulmányait, de érdeklődését lekötötte a piaci magatartás filozófiai megközelítésű tanulmányozása. Saját befektetési vállalkozását, a Soros Fund Managementet 1970-ben hozta létre, majd annak befektetési alapját, a kvantummechanikáról elnevezett Quantum Fundot, minden idők egyik legsikeresebb befektetési alapját.Az angol pénzügypolitika hibáit, az angol font túlértékeltségét kihasználva 1992. szeptember 16-án Soros 10 milliárd fontot tett piacra, ami a font leértékeléséhez, az angol pénzügypolitika alapvető megváltoztatásához vezetett. A „fekete szerdának” nevezett napon a Soros Fund Management 1 milliárd font nyereséget könyvelt el. Soros ekkor szerezte „az ember, aki megtörte a Bank of Englandet” epitheton ornanst. Scott Bessent, a második Trump-adminisztráció pénzügyminisztere – akit saját állítása szerint Trump azért nevezett ki, mert 1991-től a Soros Fund Managementnél dolgozott befektetőként, majd 2011-ben a Fund vezetője lett – azt hangoztatja, az ő ötlete volt a font shortolása. Bessent rosszul emlékszik: a stratégiát Stan Druckenmiller, a befektetési alap akkori vezetője dolgozta ki Soros Györggyel együtt. (A gazdaságtörténet-írás az angol valuta leértékelésének hosszabb távú, pozitív hatásai alapján ma már „fehér”, illetve „arany szerdaként” említi ezt a napot.)

Az 1970-es évek második felében Soros György megismerkedett Aryeh Neierrel, az emberi jogok nagytekintélyű tudósával és aktivistájával, a Human Rights Watch alapítójával, és ettől kezdve rendszeresen részt vett a szervezet heti elméleti megbeszélésein. Körutazást tett 1978-ben a Dél-afrikai Köztársaságban, járt az apartheid fekete gettóiban, az itt tapasztaltak hatására ösztöndíjat alapított fekete diákok számára, és támogatni kezdte a börtönben lévő Nelson Mandela apartheidellenes felszabadítómozgalmát. Segítette az antikommunista csehszlovák polgárjogi mozgalmat, a Charta ’77-et is, vagy a csehszlovák „repülő egyetemet”, amelynek illegális filozófiai kurzusain tanított Jacques Derrida és Charles Taylor mellett Roger Scruton is. Amikor a cseh értelmiségieket támogató Jan Huss Alapítvány segítségért fordult hozzá, megígérte, hogy minden, más forrásból szerzett dollárhoz egy másikat tesz hozzá. Ezután több kisebb európai szervezet támogatni kezdte az alapítványt, és csak 1992-ben, egy Václav Havelnél tartott találkozón derült ki, hogy mind Soros pénzét adták tovább a Jan Huss Alapítványnak. Az 1970-es évek végére New York súlyos anyagi helyzete következtében a Central Park annyira kétségbeejtő állapotba került, hogy egy tanulmány legalább egy parkfelügyelőt alkalmazását javasolta. Ekkor határozta el Soros György, hogy a park rendbetételére és megőrzésére Richard Gilder befektetővel közösen létrehozzák a Central Park Conservancyt, amely a mai napig a Park működtetésének és fenntartásának eszköze.

Megalakulásától támogatta a lengyel Szolidaritás Szakszervezetet (különösen a hadiállapot bevezetését követő betiltása után), ahogy támogatta Václav Havelt és a cseh demokratikus ellenzéket, vagy a szovjet Andrej Szaharovot is. A magyar Soros Alapítványt 1984-ben hozta létre, de már előtte is 300 000 dollárért vásárolt tudományos könyveket, amelyeket az Országgyűlési Könyvtár osztott szét a magyar könyvtárak között.

Később megnyitotta az orosz, a közép- és kelet-európai, kínai, közel-keleti, afrikai alapítványokat. Az orosz International Science Fundot 1991-ben, 100 millió dollárral állította fel – az alap 28 000 orosz tudósnak nyújtott több évig rendszeres havi támogatást. Köztük többségben voltak a természettudósok, elméleti és nukleáris fizikusok, akiket a támogatás tartott otthon, ahelyett, hogy szolgálataikat Iránnak, Szíriának vagy Iraknak ajánlották volna föl. Bevezette az internetet az orosz vidéki egyetemeken, gyógyszert és gyógyszerlicenszt vásárolt afrikai országok számára, ő fizette elő a magyar könyvtárak elektronikus tartalomszolgáltatását, kezdeményezte a tudományos folyóiratok, elsősorban az élettudományi és orvosi folyóiratok szabad hozzáférését. Oroszországi alapítványa találta meg a Szovjetunióba hurcolt sárospataki református könyvtárat, amelyet hazahozott Magyaroroszágra. Az ő pénzéből fejlesztették az első magyar ingyenes e-mailes levelezőrendszert, a Freemailt.

1983 tavaszán egy ismeretlen férfi csöngetett a Rajk László Galamb utcai lakásán működött szamizdatbutik ajtaján. „Soros György vagyok” – mutatkozott be a látogató az ajtót nyitó Demszky Gábornak. „Halottam, hogy létrehoztak egy szegényeket támogató alapot. Én ma elutazom, itt hagynám ezt a bőröndöt a ruháimmal” – mondta a középkorú férfi, majd rövid beszélgetés után, megköszönve a csésze teát, távozott. A balkáni háború idején ötvenmillió dollárt jutatott Boszniának, és megbízta Fred Cuny legendás amerikai hadmérnököt és emberi jogi aktivistát egy speciális víztisztító berendezés megtervezésével, hogy Szarajevó közel négyéves ostroma alatt a civil lakosságnak ne a város közepén lévő kútnál kelljen sorba állniuk. 1990-ben alapította a Közép-európai Egyetemet, amely Budapestről történő elűzéséig közel húszezer – többnyire ösztöndíjas vagy tandíjmentes – diáknak adott diplomát. Több tucat kelet-és közép-európai egyetem felállításához járult hozzá, nemcsak kutatási ösztöndíjakat indított, de egy speciális programot is a külföldön tanuló diákok hazatérésének támogatására. Az ő kezdeményezésére került Budapestre a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió Kutatóintézetének archívuma, az iratok befogadásával létrejött Blinken OSA Archivum a világ egyik legnagyobb hidegháborús és emberi jogi gyűjteménye.

A 2008-as pénzügyi válság idején létrehozott egy százmillió dolláros, úgynevezett „szükségalapot” a válság hatásainak enyhítésére Közép- és Kelet-Európában. A kolontári vörösiszap-katasztrófa áldozatainak megsegítésére és a hasonló katasztrófák elkerülésére egymillió dollárt adományozott. Ugyanekkora összeget jutatott Budapestnek a tanárok tesztelésére a Covid-világjárvány idején. Az évek során több mint 32 milliárd dollárt fordított egészségügyi, tudományos, kulturális és szociális programokra. Sosem volt jachtja, repülője, sokáig sofőrje sem.

Nincsen műgyűjteménye, bár ő hozta létre a közép-európai kortárs művészetet támogató Soros Centers for Contemporary Artot. Amikor megvásárolta Kövesdi István magyar származású amerikai műkereskedő gyűjteményének egy részét, az alkotásokat szétosztotta magyar és külföldi múzeumok között.

Az ellene 2017-ben indított kampány megakadályozta, hogy többé Magyarországra utazzon. Másodszor is emigrációba kényszerült, mint a történelem során hozzá hasonlóan sok más magyar, aki szívén viselte honfitársai és embertársai sorsát. Életének 95. évében is minden nap követi a magyar eseményeket, és ha egy verssorral akarja világosabbá tenni szavait, magyar költőt idéz.