Alapítványtörténet

A rozsdásodó vasfüggöny mögött bezártságban élő Közép-Európa ideális terep volt Karl Popper nyílt társadalom eszméjének terjedéséhez. Az angol filozófus a zárt, monolit, felülről vezérelt társadalmi berendezkedés helyett a nyílt vitákon alapuló szabad, demokratikus politikai rendszerek mellett érvelt, amelyekben senki sem kényszerítheti a közösségre a vélt végső igazát. Egy új berendezkedés felépítése a széteső szocialista társadalmak romjain sok társadalomtudóst, gazdasági szakembert és politikust megihletett. Soros György már a folyamat elején felhívta a figyelmet: a szocializmus bukása a nacionalizmus felerősödéséhez vezethet. A második világháborút követően elaltatott konfliktusok feltámadását csak az európai szellemiségű, tudás- és autonómiaalapú, jóléti és nyitott társadalmak tudják megfékezni, a nacionalista retorika és politika egymásra találását csak egy erős civil társadalom képes megakadályozni. A Nyílt Társadalom Alapítványok létrehozása, és rajtuk keresztül a tudatos, aktív civil társadalom megerősítése, ezt a célt szolgálta.

A New York-i Soros Foundation már az 1980-as évek elejétől támogatta magyar értelmiségiek amerikai oktató-, kutató- vagy tanulmányútjait (pl. Kosáry Domokos, Hanák Péter, L. Nagy Zsuzsa, Bence György, Kovács András, Csalog Zsolt, Kenedi János, Kőszeg Ferenc stb). Első jelentős magyarországi adományakciója keretében az Alapítvány 300 000 dollárt szánt humán- és társadalomtudományi témájú könyvek beszerzésére magyar könyvtárak számára – ekkor azoknak már évek óta alig volt lehetőségük új művek vásárlására. Mivel az 1980-as évek közepének jogi-politikai környezetében nem volt mód arra, hogy Soros amerikai alapítványa Magyarországon közvetlenül támogasson akár kulturális, oktatási intézményeket, akár reformereket vagy ellenzéki gondolkodókat, olyan partnereket kellett bevonnia, amelyek viszonylag nyitottnak mutatkoztak, de amelyeket a fennálló hatalom is elfogadott (a könyvtárakhoz a könyveket az Országgyűlési Könyvtár közreműködésével juttatta el). Minél nagyobb rést ütni a kommunista centralizáció egyre omlatagabb falán, ez volt Soros célja. Hogy hamarosan mint kés a vajban haladt előre alapítványával, talán őt lepte meg leginkább:

1984. május 28-án a Soros Foundation a Magyar Tudományos Akadémiával együtt létrehozta a kacifántos nevű Magyar Tudományos Akadémia-Soros Foundation Bizottságot, és ezzel megnyílt az út a támogatások legális keretek közötti szervezéséhez.

(Bár a Bizottság élén, az Akadémia vezetője mellett, Soros György állt, a napi munkában őt Vásárhelyi Miklós képviselte. Vásárhelyi, Soros „személyes magyarországi képviselője” pályájáról, 1956-os szerepéről itt írtunk bővebben.)

Magyarországi tevékenységét a Soros Alapítvány abban a pillanatban kezdte meg, amikor a rendszer összeomlása, a gazdasági krízis közepette segítséget nyújthatott a társadalomnak átlendülni a gazdasági-politikai-társadalmi összeomlás okozta sokkon, amikor nem jutott pénz a kultúrára, az oktatásra, amikor a lakosság egészségügyi helyzete katasztrofális volt. Egy nyílt, átlátható támogatási rendszer kialakítása céljából a Bizottság pályázati rendszert hozott létre, a pályázati felhívásokat és a nyertes pályázatok felsorolását a sajtóban hozta nyilvánosságra. Az 1984-es alapítás utáni első években a társadalmi igények felmérése zajlott, a cél az innovációk, kutatási irányok és lehetőségek feltérképezése volt. A rengeteg beérkező pályázat alapján 1987-től már szakosított programok keretében várták a jelentkezőket.

A rendszerváltást követően Soros felbontotta a kényszerű együttműködést az MTA-val, és egy újonnan felállított, önálló Magyar Soros Alapítvány révén folytatta tevékenységét: az 1990-es évek közepére száznál is több részprogramból álló közoktatási és egészségügyi megaprogramot, továbbá felsőoktatási, kulturális, civil, roma, informatika és jogi témájú programcsoportokat működtetett.

Az Alapítványon keresztül Soros György 1984 és 2004 között mai értéken több mint 119 milliárd forinttal, illetve további 126,5 millió amerikai dollárral támogatta Magyarországot. Tekintettel arra, hogy a több tízezer nyertes pályázó jelentős része intézmény volt, a kedvezményezettek száma akár több millió is lehetett.

(A támogatásokkal kapcsolatos leghitelesebb, nyilvánosan hozzáférhető forrást az Alapítvány 1984 és 2003 között megjelent évkönyvei biztosítják. A pályázatokat, illetve költségvetési tételeket is tartalmazó évkönyvek digitalizálva honlapunkon szabadon hozzáférhetőek.)

A Magyar Soros Alapítvány világnézettől, pártállástól, vallástól függetlenül támogatta a magyarországi pályázókat. A második világháború után megszűnt, de az 1980-as évek második felében újraindított egyetemi szakkollégiumok, többek között a Rajk és a Bibó István Szakkollégium támogatásával a Bizottság a gazdasági és politikai átalakulás mögé – és bizonyos értelemben az élére is – állt. A közoktatásban innovatív pedagógiai módszereket, az egészségügyben új, betegközpontú szemléletet, korszerű technológiákat és orvosi eljárásokat, az egészségügyi adminisztrációban addig ismeretlen menedzserszemléletet honosított meg. A civil kezdeményezéseket, ideértve a kisvállalkozásokat, anyagi és dologi támogatásokkal, szakmai eszmecserék szervezésével, inkubátorházak működtetésével erősítette meg. Sokezer iskolai, egyetemi, kollégiumi, könyvtári stb. internethozzáférés kiépítését és fenntartását támogatta, jellemzően a szükséges hardver (a számítógépterminált is ideértve) és szoftver (az operációs rendszertől a c3.hu és freemail.hu domainekig) beszerzésével együtt. A legelesettebbek életének jobbítása és az esélyegyelőség javítása céljából szociálisan hátrányos helyzetű személyek és csoportok, kisebbségek, a társadalom peremén élő érzékszervi- és mozgássérült gyermekek, fiatalok és felnőttek, életvégi palliatív ellátásban részesülő személyek támogatását, jogi képviseletét és nem utolsó sorban jogaik törvénybe foglalásának kezdeményezését vállalta a Soros Alapítvány.

A magyarországi Soros Alapítvány 2007-ben fejezte be működését. A Budapesten regionális irodát működtető globális Nyílt Társadalom Intézet (ma: Nyílt Társadalom Alapítványok) a 2017-es ún. civiltörvény elfogadása után kényszerült elhagyni Magyarországot. Az Európai Unió Bírósága 2018 nyarán kimondta, hogy a törvény nem egyeztethető össze az uniós joggal, így  2021-ben a magyar parlament meg is változtatta azt.

A Blinken OSA Archivum, a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának hivatalos archívuma őrzi a Magyar Soros Alapítvány iratait is. Küldetésünknek tekintjük, hogy elérhetővé tegyük az Alapítvánnyal kapcsolatos tényszerű információkat, adatokat, és hiteles dokumentumokon keresztül mutassuk be az Alapítvány eredményeit – egyúttal lehetőséget teremtve arra, hogy a megismert tények alapján a társadalom helyreállíthassa Soros György emberi és közéleti méltóságát is.