Video file
Felsőoktatás
A kádári rendszer utolsó éveiben a magyar felsőoktatáson belül is mutatkozott igény, sőt lehetőség új tudományágak, tantárgyak, korszerű oktatási módszerek és eszközök honosítására, külföldi vendégelőadók fogadására, mindezek finanszírozására, egyszóval: a reformra. A magyarországi Soros Alapítvány felsőoktatási programjai az alapképzéstől a doktori és posztdoktori ösztöndíjakig, a kutatók hazatérését segítő fizetéskiegészítéstől a külföldi konferenciarészvételi támogatásig, a társadalomtudományoktól a természettudományokon át a kultúráig és a művészetekig terjedtek.
Az alapítvány további programjai:
A rendszerváltás során másfél év alatt kétmillió dolláros támogatást megítélő Demokrata-pályázat elérte célját. Felgyorsította a társadalmi önszerveződést, seregnyi jó ügyet, helyi és országos kezdeményezést segített át az indulás nehézségein, jelentős része volt abban, hogy az ország előtt álló politikai alternatívák a nyilvánosság minél szélesebb közterein formálódjanak és konfrontálódjanak.
Az Alapítvány irathagyatéka egyértelműen bizonyítja hogy a Magyar Soros Alapítvány rendkívül pozitív hatással volt a rendszerváltás idején erősen megroggyant magyar egészségügy megújítására, korszerűsítésére. Elsősorban emberközpontú szemlélete jelentett olyan újítást, amely fájóan hiányzik a mai „betegellátó rendszerből”. Nem állami, ideológiai, politikai, üzleti, rendszer-, orvos-, vagy intézményközpontú volt, hanem az ember, a beteg ember és az egészséges ember egyaránt, állt a fókuszában.
Soros György évi több millió dollárt biztosított arra, hogy segítse a fejlesztési forrásokban szűkölködő magyarországi közoktatás modernizálását, a gyerekközpontú oktatási rendszer kialakítását, és így hozzájáruljon a modern polgári demokrácia és a nyitott társadalom kialakulásához. A Soros Alapítvány a Közoktatás-fejlesztési Program keretében 1995-től fordított jelentős összegeket a magyarországi oktatásügy fejlesztésére. Az Alapítvány úgy gondolta, hogy akkor segíti hatékonyan a rendszerváltást, ha a demokrácia alapjait segít megteremteni, aminek az oktatás az egyik legfontosabb része.
Az Alapítvány működése során mindvégig a támogatások mintegy egyötöde jutott a kulturális és művészeti területre. A rendszerváltás előtt talán a könyvtári könyvvásárlás és az ún. „Xerox-program” (fénymásológépek beszerzése és elosztása) volt a legnagyobb volumenű kezdeményezés. Majd 1989-et követően a könyv- és lapkiadás, színházi, tánc- és zenei produktumok támogatása, az irodalmi díjak és ösztöndíjak sora, a kulturális menedzserképzés adta a szektor szinte egészét lefedő támogatási rendszer alapjait, beleértve olyan képzőművészeti intézmények felállítását is, mint a Képzőművészeti Dokumentációs Központ, vagy a C³ Kulturális és Kommunikációs Központ.